Hun uralkodók listája
İçindekiler
Hiungnu uralkodók (Kr. e. 219–Kr. u. 220)
A hsziungnuk (ázsiai hunok) uralkodói kínai nevekkel, az egykorú kínai források alapján:
Luante-Hiliente dinasztia (Kr. e. 219–Kr. e. 62)
( Luante-Hiliente nemzetség ) (Ts' ien..Lüan-ti……..Hsü-lien-ti) Kr. e. 219–Kr. e. 62 157 év…..15 danhu…(uralkodó) | |
Kr. e. 219–Kr. e. 207 | Touman….頭曼.(Tuman, Thoban)….. |
Kr. e. 207–Kr. e. 174 | Modun….冒顿.(Motun, Modun) |
Kr. e. 174–Kr. e. 160 | Kiör-juk….老上.(Lao-shang) |
Kr. e. 160–Kr. e. 126 | Kunszin….車臣.(Kün-ch' en) |
Kr. e. 126–? | Udan…..(Yü-tan, Hutan, Hu-tanu) |
Kr. e. 126–Kr. e. 114 | Itisza….伊稚邪. |
Kr. e. 114–Kr. e. 106 | Ojong….. |
Kr. e. 106–Kr. e. 102 | Oszuli….烏師盧. |
Kr. e. 102–Kr. e. 101 | Huliho….黎湖.(Ho-li-hu) |
Kr. e. 101–Kr. e. 96 | Kutheo…….且提侯. |
Kr. e. 96–Kr. e. 94 | Doma….. |
Kr. e. 94–Kr. e. 85 | Holokko….狐鹿姑.(Hu-lu-ku) |
Kr. e. 85–Kr. e. 65 | Ojente….壺衍提. |
Kr. e. 68vKr. e. 62 | Hilikuanko….. |
Kr. e. 62–? | Sientan….. |
Hohansza dinasztia (Kr. e. 62–Kr. u. 220)
<center>Sientan halálával végetért a Luante ( Hiliente ), nemzetség uralma az ázsiai hun törzsek felett… I. e. 62-vel elkezdődött a Hohansza dinasztia uralkodása Kr. e. 62–Kr. u. 179/220 | |
<center>a HOHANSZA dinasztia… | |
Kr. e. 61–Kr. e. 33 | Hohansza…(Hoh-an-sha, Huhanye)呼韓邪 dinasztia alapító még az egységes hiungnu birodalom vezetését vette át… |
<center>Kr. e. 56/53 Tjed-tjeg (Chih-chih) sanjü kivált az egységes hiungnu birodalomból és nyugat felé vezette törzseit….. (tábl.alább….( több sanjü kora ) | |
Kr. e. 33–Kr. e. 21 | Hokcului (Fu-Chu-Ley-Ju-Di/Pozhulonuti/復株累若提) |
Kr. e. 21–Kr. e. 12 | Szokai (Su-Xie-Ju-Di/Shuzhunoti/搜諧若提) |
Kr. e. 12–Kr. e. 8 | Kuga (Che-Ya-Ju-Di/Qiyanoti/車牙若提 ) |
Kr. e. 8–Kr. u. 13 | Okuluj (Wu-Zhou-Liu-Ju-Di/Uchilonoti/烏珠留若提) |
13–18 | Hienle (Wu-Ley-Ju-Di/Ulunoti/烏累若提 ) |
18–46 | Joti (HuTuIrShiTaoGaoJuDi/GhuduarshiDavganoti/呼都而尸道皋若提 ) |
46–? | Vutajtiho (Wu-Ta-Ti-Ho 烏達提侯 ) |
46–49 | Funu (49-től Funu csak az északi hiungnuk sanjüje /uralkodója) (Pu-Nu/Panu/蒲奴) |
<center>49-ben a hiungnu birodalom két részre szakadt… északi és déli hiungnukra…. | |
<center>49-től a déli hiungnuk uralkodói | <center>49-től az északi hiungnuk uralkodói |
Hoanszi 49–55 (Hu-Han-Sie-Di/呼韓邪 (第二) | Funu 49–72 |
Kiofovu 55–57 (Chiu-Fu-Yu-Di/Chupunoti/丘浮尤提) | Joli 72–87 |
Ifajulu 57–59 (I-Fa-Yu-Di/Ilgha Uluti/伊伐於慮提) | Utaban 87–90 |
Hitungsi 59–63 (XienTungShiChouTi/ShtongsiSuyghuti/醢僮尸逐侯提) | Jutsukien 90–91 |
Hujesi 63–85 (HuYehShihChouHuTi/GhushiShisu Quti/湖邪尸逐侯提 ) | |
Ituluju 85–88 (I-Tu-Yi-Lu/Iltu Uluti/伊屠於閭提 ) | |
Hiulansi 88–93 (Xiu-Lan-Shi-Hu-Di/Shulan Shisu Quti/休蘭尸逐侯提 ) | |
Ankuvo 93–94 (An-Gao/Arqu/安國 ) | |
Tingtusi 94–98 (TindushsuQuti/TingTuShiJuHuTi/亭獨尸逐侯提 ) | |
Vansisi 98–124 (Wanchi Shisu Quti/Wan-Si-Ju-Ti/萬氏尸逐侯提 | |
Vusihosi 124–128 (Wu-Chi-Hu-Shi-Jo/Uzhqushsu Quti/烏稽侯尸逐提 ) | |
Huhijesi 128–140 (Chu-Chi-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Kutino Shisu Quti/去特若尸逐就) | |
Kuniu 140–143 | |
Hulanjosi 143–147 (Hu-Lan-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Ghoranno Shisu Quti/呼蘭若尸逐就 ) | |
Ilingsi 147–172 (I-Ling-Shi-Chou-Chin/Illin Shisu Quti/伊陵若尸逐就 ) | |
Tutejosi 172–177 (Utno Shisu Quti/屠特若尸逐就) | |
Hutseng 177–179 (Hu-Ching/Ghuzhin/呼徵 ) | |
Kiangsu 179–188 (Chiang-Chu/Qanquy/羌渠 ) | |
Kitsisi 188–195 (Di-Chi-Shi-Chou-Hu/Qizi Shisu Quti/特至尸逐侯 ) | |
Hususan 195–220 (Hu-Chou-Chuan/Ghochuqan/呼廚泉 ) |
Több Sanjü korszaka (Kr. e. 62–Kr. e. 53)
A hiungnuk ázsiai hunok törzsszövetségének felbomlási korszakában (a hatalomért folyó küzdelmekben) a Kr. e. 62–Kr. e. 53 közötti időszakot a több sanjü korszakának nevezzük. A sanjük és ellensanjük jelentőségük sorrendjében, kronológikusan évek szerint vannak feltüntetve. Erre az időszakra tehető az első tartósnak mondható nyugatra vándorlás kb. Kr. e. 53 körül Csicsi (Chih-chih) sanjü vezetésével. Az elvándorlás Kína hódító politikájának és katonai nyomásának az eredménye. Az időszakosan északi és déli részre szétváló törzsek északi ága soha nem fogadta el (a déli ággal ellentétben) a kínai fennhatóságot. A fennhatóság elutasítása és a függetlenség megtartásának reménytelensége ösztönözte az északi, függetlennek maradni akaró törzseket, hogy nyugatra vándoroljanak. Ezen első nyugati kiáramlást követte még másik elvándorlás, ami az alapját képezte a hunok európai megjelenésének.
<center>a több sanjü ( uralkodó ) korszaka… | |
Kr. e. 62 | Sientan Akjenkute és Sientan Sientan |
Kr. e. 61 | Akjenkute Hohansza és Akjenkute Hohansza Toki és Hohansza |
Kr. e. 60 | Toki és Hohansza Toki, Hohansza, Ocsian, Ugur és Kuli |
Kr. e. 59 | Toki, Hohansza és Kuli Toki és Hohansza Hohansza |
Kr. e. 58 | Hohansza Hohansza és Olentun Hohansza Hohansza és Li-lung Hohansza |
Kr. e. 57 | Hohansza |
Kr. e. 56 | Hohansza Hohansza és Luszin Csicsi, Hohansza és Luszin |
Kr. e. 55 | Csicsi, Hohansza és Luszin |
Kr. e. 54 | Csicsi, Hohansza és Luszin Csicsi és Hohansza |
Kr. e. 53 | Csicsi és Hohansza Csicsi, Hohansza és Ilibok Csicsi és Hohansza |
Feltehetőleg i.e. 53 környékén döntött úgy Csicsi (Chih-chih) sanjü és az őt követő törzsek tanácsa, hogy nyugat felé vonulnak az egyre erősödő és elviselhetetlen kínai nyomás elől, függetlenségük megóvása érdekében.
Európai hun uralkodók (352–503)
A szoros értelemben vett hunok (európai hunok) uralkodói:
Szárnyvezérek
Balambér (Balamir) kb. 362–383, ill. 384-ig (Szemein-Zemény) nemzetség |
|
Balambér halála után a hunok 5 szárnyra szakadnak… 3 szárny a Szemein nemzetségé….. 2 szárny az Erdu nemzetségé….. | |
Szemein nemzetség vezérei | Erdu nemzetség vezérei |
Balambér (Balamir) fiai Kun 383–399 Uldin 399–409 Kharaton 409–411 |
Taros 383–394……Uzor 384–394 Kursik 394–408……Basik 394–404 Mundzuk 404–411 |
Uralkodók (352–503)
352–360 | Kama Tarkhan |
360–378 | Balambér |
378–390 | Alypbi |
390–412 | Uldin (A nyugati hunok uralkodója) |
412 | Donat (A Fekete-tenger keleti hunjainak uralkodója) |
412–422 | Kharaton |
422–432 | Oktár |
432–434 | Ruga (Rua, Rugila) - testvére Mundzuk (Bendegúz), Bleda és Attila apja |
434–444 | Bleda (Buda) Attilával |
434–453 | Attila nagykirály |
453–454 | Ellák |
454–458 | Tuldila |
458–469 | Dengizih Hernahhal, Dengezik |
469–503 | Ernakh Irnik |
V. század vége | Tingiz Belkermakkal |
V. század vége | Belkermak |
490-es évek vége | Dzsuras |
VI. század vége | Tatra |
? | Boján Cselbir |
Onogur uralkodók (503–670)
Attilától és utódaitól származó onogur uralkodók:
503–520 | Utigur |
520–528 | Grod |
528–530 | Mugel |
530–584 | Szandilh, az utrigurok uralkodója (Az onogurok feloszlása utigur és kutrigur "szárnyra") |
560-as évek | Zabergan, a kutrigurok kagánja |
584–617 | Houdbád, az utrigurok kagánja |
617–630 | Organa, az utrigurok kagánja |
630–632 | Gosztun |
632–660 | Kubrat, az utrigurok, kutrigurok és bolgárok kagánja |
670 körül | Kuber (Csaba?), az utrigurok kagánja |
Irodalom
- Sima Qian (司馬遷) et al., Shi ji (史記). Beijing: Zhonghua Shuju, 1959
- Ban Gu (班固), Han shu (漢書). Beijing: Zhonghua Shuju, 1962.
Külső hivatkozások
- Hun uralkodók listája
- Touman uralkodó élete
- Maotun (Modü, Bátor) shanjü (danhu) uralkodó élete
- Laoshang (Launti) shanjü uralkodó élete